Kertészettudományi Kar

mb.dékán: Nyitrainé dr. Sárdy Diána Ágnes

1118  Budapest Villányi út 29-43.
Tel.:+36 (1) 305 7200, +36 (1) 305 7100
Fax:+36 (1) 305 7365

http://kertk.szie.hu/

A kertészeti felsőoktatás Magyarországon

A budapesti kertészeti felsőoktatás jogelőd intézményeinek alapkövét Entz Ferenc orvos rakta le 1853-ban, amikor létrehozta a Haszonkertészképző Gyakorlati Tanintézetet. Az iskola 1860-tól 1880-ig Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, majd 1894-ig Budai Vincellér Iskola néven működött. Ekkor alakult át Kertészeti Tanintézetté, amely egy évi előgyakorlat és hároméves tanterv alapján oktatott. Az oktatást 1908-ban ismét átszervezték. A felvétel feltétele egyéves előgyakorlat és a középiskola elvégzése lett. A végzett hallgatók műkertészi oklevelet kaptak.

Az intézmény főiskolává szervezése - bár a termesztés megkívánta volna - sokáig késett. Jelentős változás csak 1939-ben következett be, amikor a Kertészeti Tanintézetet főiskolai jelleggel átszervezték Magyar Királyi Kertészeti Akadémiává. Ettől kezdve a felvételhez kötelező lett az érettségi vizsga, az oktatott tantárgyak pedig tanszéket kaptak. Az Akadémiából fejlesztették ki az 1943-ban életre hívott Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát. 1946-tól 1953-ig a kertészeti diszciplínát oktató intézményrész az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karaként működött.

1953/54-től újból szervezeti változás történt: megalakult az önálló Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. 1963-ban a Főiskola áttért a kétszakos képzésre, létrejött a Termesztési Szak és a Kertépítészeti Szak. Nevezett szakok jelentették alapját a kertészeti és a tájépítészeti diszciplínák különválásának és párhuzamos fejlődésének. Az oktatás folyamatos fejlődésnek köszönhetően az 1967/68. tanévtől a nappali tagozaton négy és fél évről öt évre, a levelező tagozaton öt évről hat évre emelkedett a képzési idő.

1968. szeptember 1-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát Kertészeti Egyetemmé szervezték át. A Kertészeti Egyetem keretében 1969. őszén létrejött a Tartósítóipari Szak, mely a Villányi úton oktatott harmadik diszciplína, az élelmiszeripar oktatását és jelenlegi magas szintre fejlődését alapozta meg. A kertészet és a hozzá tartozó feldolgozóipar fejlődésével párhuzamosan fejlődő kertészeti és élelmiszeripari felsőoktatás keretében a Kertészeti Egyetem szervezetén belül 1971-ben létrejött a Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar, majd 1972-ben a Tartósítóipari Kar. Az Intézmény neve 1986. szeptember 1-jétől Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE) lett, Kertészeti, valamint Élelmiszeripari Karral, Kertészeti Főiskolai (Kecskemét), valamint Élelmiszeripari Főiskolai Karral (Szeged). 1992. szeptember 1-től az addigi táj- és kertépítészeti szak különválásával megalakult az Egyetem harmadik budapesti kara, a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar.
 

Jelen és Jövő

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk komoly feladatok elé állította a hazai felsőoktatást, így a Kertészettudományi Kart is. A bolognai képzési rendszerre történő áttérés során bevezetésre kerültek a lineáris képzési rendszer szakjai. Kidolgoztuk alap- és mesterképzési szakjaink képzési programját, melyek eddigi tapasztalataink alapján jelentkezőink és hallgatóink körében jól prosperáltak. Olyan képzési programot alakítottunk ki, amely perspektívát jelent a 18-20 éves fiataloknak, valamint továbblépési lehetőséget biztosít az agráriumban dolgozó szakemberek számára.

A lineáris képzési rendszerhez alkalmazkodva szakstruktúránk az alapképzés - mesterképzés - PhD képzés struktúrát követi. Hallgatóink számára az első lépcsőben olyan szaktudást adunk, amely alapján bátran jelentkezhetnek mesterképzésre, vagy az agrárágazatban elhelyezkedhetnek a végzettségüknek megfelelő területen. Alap- és mesterképzésben is lehetőséget adunk hallgatóink részére szakfordítói programban való részvételre, ezáltal olyan nyelvi ismeretekre tehetnek szert, melyeknek az EU határain belül és kívül is hasznát veszik.

Speciális érdeklődési kör esetén - az életen át való tanulás programjának megvalósításaként - minden agrárszakember részére lehetőség van szakirányú továbbképzéseink vagy mérnök-továbbképző tanfolyamaink elvégzésére.

Mindezekhez jól felkészült oktatók mellett szakmai gyakorlati és kutatási háttér szükséges. Kutatási hátterünk folyamatosan fejlődik, kihelyezett tanszéki állományunk szellemi tőkéjét hazánk legjobb kutatói alkotják. Kísérleti Üzem és Tangazdaságunk az elmúlt években nagyot lépett előre a fejlődés útján, kísérleti ültetvényeink már a nyugat-európai szakemberek számára is mintául szolgálnak. Folyamatosan megújul Budai Arborétumunk és Soroksári Botanikus Kertünk, amely szakemberképzésünk növényismereti részének alapját jelenti. Infrastruktúránk folyamatosan fejlődik, a közeljövőben megújulnak a Villányi út sok hallgatói nemzedéket felnevelő épületei. Vidéki hallgatóink a felújított Somogyi Imre Kollégiumban kaphatnak kollégiumi elhelyezést.