Piacvezető szerepre készül a Szent István Egyetem

Magyarországnak kivételes élelmiszertermelési adottságai vannak és ez olyan stratégiai kincs, amiről nem mondhat le, hiszen harminc millió ember ellátására teszik alkalmassá. Ennek a jelentőségét nem kell különösebben magyarázni, amikor a világ népessége 2050-re a jelenlegi 7 milliárdról 10 milliárdra emelkedik, mondta dr. Solti László rektor a Szent István Egyetem gödöllői Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában június 14-én tizenötödik alkalommal megrendezett gazdanapon.

A termelési adottságokat értékes felsőoktatási hagyományok egészítik ki, hiszen hazánkban 92 éve kezdődött az egyetemi szintű agrárképzés. A SZIE és jogelődjei mindig is e képzés élvonalában álltak – bizonyíték rá a gazdanapok tradíciója és az iránta megnyilvánuló érdeklődés is. Az egyetem célja az, hogy a mezőgazdaság- és vidékfejlesztés piacvezető univerzitásává váljon, hangsúlyozta az intézmény vezetője.

Dr. Solti László örömmel állapította meg, hogy a mostani gazdanap tematikája tükrözi: a kormányzat felismerte, hogy a mezőgazdaság munkaalkalmat ad, segíti a leszakadó területek felemelkedését, s hozzájárul az energiaellátás biztonságához is.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában kifejtette, hogy a mezőgazdaság fellendítéséhez elengedhetetlen az agrárképzés erősítése. Ennek megfelelően a tárca vezetése támogatja, hogy a gödöllői Szent István Egyetem integrálja azokat a karokat, amelyek az egyetem holdudvarába kell, hogy tartozzanak, továbbá hogy az intézmény a Kárpát-medence egyfajta oktatási központjává váljon; a hazaiakon kívül más országokból, elsősorban a határ menti országokból is fogadjon fiatalokat, hogy cserediákként, ösztöndíjas rendszerben minél többen megtanulják az agrártermelés szakmai tudnivalóit. Erre a minisztérium tapasztalatai szerint nagy igény van a környező államokban.

A gazdasági válságból Magyarország számára elsősorban a mezőgazdaság nyújthat lehetőséget a kilábalásra, amit mutat, hogy a GDP tavalyi 1,7 százalékos növekedésének döntő hányadát - 1,3 százalékot - az agrárágazat adta, hangsúlyozta Budai Gyula. A kedvező folyamatok beindulását jelzi, hogy az ágazat a múlt évben rekordösszegben, 6,2 milliárd euró értékben exportált termékeket. Ez 2,4 milliárd euróval haladja meg a korábbi csúcsot és ez az eredmény még nem érte el a lehetőségek határát. A további előrelépés lényeges feltétele a képzettség erősítése, beleértve a gyakorlati felkészülést is.

A SZIE szerepet vállalt az elmaradott térségek fejlesztésének kormányprogramjában, mert abban lehetőséget lát a kutatási és fejlesztési eredmények hasznosítására, a vidékfejlesztés támogatására. A Belügyminisztérium felkérésére stratégiát dolgozott ki a tárca által koordinált közfoglalkoztatási program mezőgazdasági fejezetének megvalósítására és a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, biomassza előállítási és felhasználási területekre vonatkozó elképzelések kivitelezésében is szerepet vállal. A kormányprogram 97 hátrányos/halmozottan hátrányos kistérséget érint. A SZIE véleményezi az egyes települések elképzeléseit és támogatja a mintaprogramok végrehajtását.

A gazdanapon Papp Károly, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára ismertette a közfoglalkoztatási program célkitűzéseit és eddigi eredményeit. Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere pedig a gyakorlatból felhozott példákkal bizonyítja, hogyha értelmes célokat tűznek ki, a közfoglalkoztatás vonzóvá tehető az emberek számára.

Mint elhangzott, a közfoglalkoztatásban résztvevők 1-2 éves képzésben is részt vesznek. Ennek kiemelkedő szocializációs és személyiségformáló szerepe lehet az érintettek számára, akiket a tanulás igényesebb életformára ösztönözhet.

 

A közfoglalkoztatás mezőgazdasági pilléréhez tartozik az energianövények telepítése a települési intézmények (óvodák, iskolák, önkormányzati épületek stb.) hőenergia ellátásához szükséges alapanyag előállítása céljából. Az energianövények kézimunkaerő igénye különösen az ültetvény létesítés évében jelentős, azonban a későbbiekben a begyűjtés és feldolgozás (brikett vagy pellet előállítása) is jelentős munkaerőt igényel. A növények termesztésére elsősorban a települések körzetében található, élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére alkalmatlan területeket jelöltek ki. Az energianövények termesztése növeli a vidéki foglalkoztatottságot, csökkenti az energia kiszolgáltatottságot, egyúttal hozzájárul Magyarország 2020-ig vállalt megújuló energia részesedésének teljesítéséhez.

Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megválasztott dékánja a Belügyminisztérium felkérésére vesz részt a program kidolgozásában és megvalósításában. Az általa vezetett Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ egyik specialitása a fás szárú energianövények termesztése. A szárítópusztai tanüzemben már nemcsak a nyersanyag-előállítást, hanem a biomassza felhasználásáig terjedő teljes folyamatot be tudják mutatni. Az egyetem gyakorlati oktatásában kulcsszerepet betöltő bemutató központ az évente kétszer megrendezett gazdanapon is széles körben megosztja ismereteit a termelőkkel és felhasználókkal.

A Gödöllői Gazdanap a hasonló tematikájú események sorában egyedülálló portfólióval jelentkezik, hiszen az egyetem legjelentősebb gyakorlati bemutatója egyes szántóföldi kultúrák termesztéstechnológiájának több elemére kiterjed, beleértve a talajművelést, a növényvédelmet, a tápanyagutánpótlást. Természetesen a fajták is vizsgáznak a gazdanapon. A nyári gazdanap programjai főként a búza, árpa, triticále, rozs és zab kultúrákkal kapcsolatos ismereteket érintették, ősszel a napraforgó és a kukorica lesz a téma.

A Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ igyekszik 5-10 évvel a mai gyakorlat előtt járni, hiszen akkor vonzók a rendezvények, ha be tudják mutatni a közeli jövőben érvényesülő irányzatokat. Ilyen terület volt az energianövények termesztési technológiájának fejlesztése, aminek eredményeit napjainkban a közfoglalkoztatási programban hasznosítják.

A zöldtrágyázás népszerűsítésével is megelőzte korát a szárítópusztai gazdaság. Ez a tápanyag utánpótlási módszer az agrárkörnyezetgazdálkodási program kötelező elemévé vált az e rendszer feltételei között gazdálkodók számára és fontos részévé vált a változó klímafeltételek közötti gazdálkodásnak is.