Tanévzáró ünnepi szenátusi ülés

A Szent István Egyetem Szenátusa június 22-én tartotta tanévzáró ünnepi ülését a gödöllői aulában. Tanévzáró beszédet dr. Solti László rektor mondott, majd átadták az ISO 9001 minőségirányítási tanúsítványt az Állatorvos-tudományi Karnak. Az eseményen vették át diplomájukat a FAO ösztöndíjas hallgatók; doktorokat és honoris causa doktorokat avattak; habilitációs okleveleket, egyetemi címeket és kitüntetéseket adtak át. Az ünnepségen közreműködött a Forduló Néptáncegyüttes zenekara és táncosai.

 

Összeállításunkban elsőként dr. Solti László rektor tanévzáró beszédét közöljük:

 „Tisztelt hallgatóság, újonnan avatott doktorok, habilitáltak, kitüntetettek, Hölgyeim és Uraim!

Megint egy tanév végéhez érkeztünk, elérkezett a számvetés és jövőbe tekintés ideje. Kimegy az egyik diákgeneráció, hogy elkezdje felnőtt életét, és átadja helyét az ősszel belépő új hallgatóknak. Nekünk, oktatóknak ilyenkor kell föltenni a kérdést: mit visznek magukkal végzőseink, hogyan boldogulnak pályafutásuk során az itt szerzett szakismeretek és világnézet birtokában, vajon ajánlanának-e bennünket fiatalabb testvérüknek, barátjuknak vagy ismerősüknek? Mit kell tegyünk ahhoz, hogy iskolánk vonzó maradjon a következő nemzedék számára?

Nos, a felsőoktatás – miként a társadalom többi része – jelentős átalakulás előtt és alatt áll. Hónapok óta csak arról tanácskozunk: Quo vadis, merre tovább Szent István Egyetem? E hó végéig minden egyetemnek és főiskolának kötelezően be kell nyújtania 4 éves intézményfejlesztési tervét, amelyben először is számot ad az előző ciklusra vállalt feladatok teljesítéséről, majd fölvázolja azt a jövőképet, amellyel az újabb kihívásokra reagálni kíván. De mik lennének ezek az újabb kihívások, amelyek próbára teszik a legtöbb intézmény alkalmazkodó képességét? A teljesség igénye nélkül most és itt a következő kérdéseket szeretném megemlíteni: jelentkezési létszámok, az ezzel összefüggő finanszírozás, az egyetem jövőképe és a szerkezeti átalakulás.

Első helyen mindenképpen a csökkenő jelentkezési létszám áll: a régóta ismert demográfiai apály mostanra elérte a felsőoktatást és ez a kedvezőtlen trend sajnos a jövőben is folytatódik. Nem remélhetünk tehát a mostaninál több továbbtanulni kívánó érettségizőt, akik előtt szélesre tárható az egyetem kapuja. Különösen, ha egyidejűleg az államilag finanszírozott létszámkeret is lényegesen csökken - az idén 31 ezerrel kevesebb jelentkezőn kell az intézményeknek megosztozniuk, ami alapjaiban rengeti meg néhányuk működését, esetenként a fennmaradásukat is veszélyezteti. Magyarországon már most is fölös felsőoktatási kapacitások vannak, a csökkenő demográfiai mutatók miatt rövidebb-hosszabb távon pár intézmény bizonyára átalakul vagy megszűnik. Elindult tehát egy éles verseny, amelyben csak azok lesznek képesek sikerrel túljutni, akik vonzó képet kínálnak a tanulni vágyók számára. Ez a verseny viszont nem csekély kísértéssel és komoly veszélyekkel jár: a rövidlátó stratégia egyeseket arra csábíthat, hogy könnyelműen ígérjenek meg mindent a jelentkezőknek azért, hogy ne a konkurenciához menjenek. Hiszen több pályázó nagyobb diáklétszámot, ezáltal pedig több bevételt jelent. Épp itt rejlik a csapda: a könnyen, teljesítmény nélkül megszerzett diplomák szinte értéktelenek, és ezt a munkaerőpiac pontosan beárazza – a lefelé licitáló iskolák „büfészakjain” végzettek elhelyezkedési esélyei igen rosszak. Az ilyen intézmények oklevelével jelentkezőket többnyire be sem hívják állásinterjúra, vagy ha mégis, akkor komoly hátránnyal indulnak. Jól érzékelteti ezt a kettősséget a könnyített nyelvvizsga szervezése kapcsán nemrégiben lezajlott országos vita: a jó hírű intézmények szinte mindegyike elutasította, hogy fölmentést kínáljon a nyelvvizsga-követelményeket nem teljesítettek számára. És ezt nem valamiféle kegyetlenségből, hanem féltve őrzött jó hírük megőrzése érdekében tették – idei jelentkezési számaikat megnézve, igazat kell adni nekik. A mindenütt indulatokat kiváltó nyelvvizsga-vita nálunk is lezajlott: a Szent István Egyetem felelős döntést hozott akkor, amikor nem felmentést, hanem fölkészítő tanfolyamokat és segítséget kínált a rászorulóknak, akiknek eddig nem sikerült megszerezniük az Európa közepén joggal megkövetelt idegen nyelvtudást. Ezt sem doktriner módon, hanem egyedi eljárás keretében méltányosságot gyakorolva azoknál, akik életkoruk vagy bármely más kívülálló ok miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ám az egyetem minősége a hallgatókon és az oktatókon együttesen alapul. Ezért önvizsgálatra kényszerül mindenki az elindított szakok, a szakvezetők személye és a főiskolai-egyetemi tanári kinevezések területén: a dokumentálható tudományos teljesítmény nélküli professzori fölterjesztések nemcsak az elutasítás veszélyével járnak, hanem súlyosan csorbítják az intézmény hírnevét. A versenytársak árgus szemmel figyelik egymás tudománymetriai mutatóit – meglepődtem, amikor egy nagy budapesti egyetem vezetője fejből rangsorolta a többieket és pontosan tisztában volt a SZIE erősségeivel és gyengeségeivel. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia is rendszeres beszámolót készít az Országgyűlés számára a magyar tudomány helyzetéről, ez a beszámoló nyilvános, vagyis a világhálón bárki elolvashatja az egyes intézmények teljesítményét és rangsorban elfoglalt helyét. Mondhatná valaki, hogy a jó kapcsolatok, az összeköttetések Magyarországon hagyományos rendszere ezeket az objektív szempontokat felülírhatja. Valamelyest talán igen, de a minőség, a tudományos kiválóság első számú követelménnyé vált akkor, amikor a felvételi keretszámokról, a kiemelt vagy kutatóegyetemi címről és az ezzel járó többletjuttatásokról születik döntés. Túl sok jó intézmény van ahhoz, hogy a gyöngéket is támogatni lehessen. Én magam pedig, aki az elmúlt öt esztendő alatt számtalanszor hitet tettem a minőségi képzés mellett és ebben a törekvésben a szenátus is megerősített, most sem mondhatok mást: a Szent István Egyetem az agrár-felsőoktatás kiválósági központja kíván lenni, ám ez az út csöppet sem sima és számos belső vitával terhelt.

 

A Szent István Egyetem a közelmúltban intézményi akkreditáción ment keresztül, amely – bár még nem hivatalosan - kedvező eredménnyel zárult. Ennek során ismételten elkötelezte magát a minőségi képzés mellett, mert csak így körvonalazható egy kedvező jövőkép. Korábbi két szervezeti egysége mellé most egyik kara is megszerezte az ISO 9001 minőségi tanúsítványt, amelyet remélhetőleg más karok és egységek is mielőbb követni fognak. A tudományos kiválóság és a scientometriai mutatószámok mellett azonban arra is szükség van, hogy kijelöljük az intézmény legfontosabb tevékenységi területeit, amelyek találkoznak az ország stratégiai prioritásaival és amelyekben jobbak vagyunk másoknál. Ez – gazdag hagyományainknak és eddigi legfőbb tevékenységünknek megfelelve – a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben körvonalazódik. A Szent István Egyetem tehát a vidék egyeteme marad, amelynek célja - a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai partnereként - az agrár-felsőoktatás központjává válni. De vajon miért a mezőgazdaság, amelynek részaránya a nemzeti össztermékből önmagában nem döntő jelentőségű?

Az 1900-ban még 1.65 milliárdos népességű Föld tavaly átlépte a 7 milliárdot, ez a szám becslések szerint 2050-re meghaladja a 10 milliárdot. Sajnálatos módon a FAO már ma is közel 1 milliárd éhező vagy alultáplált emberről számol be, a 10 milliárd személy ellátása jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel tehát rendkívül komoly kihívás. Végeztem egy gyors fejszámítást: ehhez az előállítandó élelmiszerek mennyiségét 40 év alatt 63%-al kell növelni, ezért a mezőgazdaság és élelmiszertermelés stratégiai jelentőségű ágazat! Magyarországot egyedülállóan kedvező adottságai képessé teszik 30 millió embernek elegendő élelem előállítására, ami – megfelelően feldolgozva – jelentős hozzáadott értéket és ezzel arányos bevételt jelent, továbbá munkaalkalmat azokon a vidékeken, ahol a növekvő foglalkoztatottság az egyedüli népességmegtartó erő. Ezért a nemrég elfogadott Darányi Ignác Terv a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését tűzi ki célul.

A versenyképes, fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar azonban „kiművelt emberfőket” igényel, ezért az agráriumban szerepet játszó legtöbb országban létrehoztak egy nemzetközi szempontból jelentős méretű, agrár- és élelmiszerközpontú felsőoktatási intézményt (Hollandia: Wageningen, Dánia: Copenhagen University „LIFE”, Franciaország: Angers, Ausztria: BOKU, Szlovákia: Nyitra, stb). A korlátozott erőforrások hatékony felhasználása érdekében ezekben összpontosul a mezőgazdasági oktatás-kutatás túlnyomó része. A kiemelt agrárintézmények általában vidéken, de jól megközelíthetően helyezkednek el, horizontálisan és vertikálisan (a szántóföldtől az asztalig) lefedik az élelmiszer-előállítás teljes területét, továbbá rendelkeznek az oktatáshoz-kutatáshoz elengedhetetlen humán erőforrással, épület- és műszerállománnyal, beleértve a képzéshez elengedhetetlenül szükséges szántóföld-területet, állatállományt és mezőgépparkot.

 

A magyar felsőoktatási rendszer általános szétaprózottsága az agrárintézményeket sem kíméli: jelenleg 14 városban és 23 karon folyik valamilyen mezőgazdasági jellegű képzés, amely – gazdaságtalanságán túlmenően - minőségi aggályokat is fölvet. Összehasonlításul a fent már említett adat: a 15 milliós, jelentős mezőgazdasági kivitelű Hollandiában például csak egyetlen agráregyetem működik, de hasonló a helyzet a dánoknál vagy az osztrákoknál is. Az ország jelen pénzügyi helyzetében ez a rendszer nem finanszírozható tovább, ezért indokolt és szükséges a felülvizsgálata.

A szorongató gazdasági nehézségektől ösztönözve, a kormányzat rászánta magát az intézményhálózat átalakítására és módszertani útmutatót, valamint irányelveket bocsájtott ki a benyújtandó intézményfejlesztési tervek összeállításához. A kiadott irányelvek szerint a Szent István Egyetem Békés megyei karai a Dél-Alföldi zónához kerülnének, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar pedig a Budapesti Műszaki Továbbképzési zónához tartozna. A nálunk maradó karok viszont a Budapesti Corvinus Egyetemnek a Szent István Egyetemhez visszakerülő 3 budai karával (Kertészeti, Élelmiszertudományi és Tájépítészeti Kar) bővülve közösen létrehoznák a Közép-Magyarországi Agrárfelsőoktatási zónát. Ez a formáció a térségben elhelyezkedő kutatóintézetekkel együtt (VM Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, továbbá az együttműködésbe partnerként bevont MTA Agrártudományi Kutatóintézet) olyan, nemzetközi méretben is jelentős oktatási-kutatási potenciált képezne, amely meghatározó nemcsak Magyarországon, hanem az egész Közép-Európai térségben. Erre a kiemelt szerepre évszázados, az állatorvos képzés tekintetében idén 225 esztendős múltja, emellett központi fekvése, kiváló megközelíthetősége, humánerőforrás- és infrastrukturális ellátottsága, nem utolsó sorban pedig a mezőgazdaság teljes vertikumát felölelő oktatási-kutatási palettája a Szent István Egyetemet predesztinálja.

Alternatívaként, amennyiben a fenntartói szándékkal találkozik, egyetemünk a Corvinus további karainak befogadásáról is kész tárgyalásokat folytatni, ekkor a profil az agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékgazdasági irányultsághoz képest tovább szélesedik. Nevünkről és székhelyünkről azonban ez esetben sem kívánunk lemondani.

Ha a fenti két változat egyike sem valósulhat meg, a Szent István Egyetem jelenlegi felállásában is képes megfelelni a kihívásoknak. Amennyiben azonban a konvergencia régiós karok is a SZIE kötelékében maradnak – ennek nem elhanyagolható előnye, hogy a konvergencia régiós támogatásokra továbbra is jogosultként pályázhatunk - akkor meg kell vizsgálni, milyen formában működhetnek tovább pénzügyileg fenntarthatóan. A legégetőbb belső szervezeti átalakításokat az elmúlt esztendőben már megkezdtük, ennek köszönhetően kari összevonásokra került sor, ám az időközben elszenvedett 1.9 milliárdos elvonás miatt már ennél is többre van szükség. Idén olyan szigorú gazdálkodási rendszer bevezetésére kényszerültünk, amely témaszám mélységig ellenőrzi a kényes pénzügyi egyensúly fenntartását és indokolt esetben letiltja a kiadásokat. Kívülálló talán el sem tudja képzelni, milyen durva beavatkozás ez egy föderatív szervezet gazdasági folyamataiba – köszönet illeti a sokszor önhibájukon kívül nehéz helyzetű egységeket, amiért képesek az intézkedéseket elszenvedni. Csak ennek köszönhető, hogy a Szent István Egyetem még mindig azon kevés felsőoktatási intézmények egyike, amelynek nincsenek külső adósságai, de a ma még elfogadható helyzet fenntartása egyre nehezebb.

 

Befejezésképpen két olyan témakört említenék, amely a Szent István Egyetemet kevésbé, a magyar felsőoktatást viszont annál jobban érinti. Előre kívánkozik az a jelenség, ami hovatovább aggasztó méreteket ölt: a továbbtanulni vágyó diákok és még inkább egyes szakmák végzettjeinek elvándorlása. Önmagában az, hogy a fiatalok külföldi tanulmányútra mennek, vagy hivatásuk kezdő éveit fejlett országokban töltik, dicséretre méltó és kívánatos jelenség. Amikor majd tapasztalatokkal gazdagodva hazájukba visszatérnek, ők lehetnek az ország leendő vezetői, akik kellő világlátással, széleskörű kitekintéssel képesek a kihívásokra válaszolni. Sajnos azonban nem egészen ez a helyzet – épp a legdinamikusabb, idegen nyelveket jól beszélő és az ország számára oly fontos fiatalok, az értelmiség krémje, megy el véglegesen gazdagabb országokba, fájó űrt hagyva maguk után. Gondoljuk el, hogy a ma PhD doktori oklevelet kapott fiatalok egy része másutt kamatoztatja megszerzett tudását. Bár minden nálunk kiképzett orvos, mérnök, vagy természettudományokban jártas fiatal szakember 20-30 millió forintos támogatást jelent a többnyire jómódú befogadó országok számára, a jelenségnek csak az egyik, talán nem is a legfontosabb oldala az anyagi veszteség. Vajon milyen kilátás vár ránk, ha épp a legtehetségesebb fiatalok, a jövő értelmisége fordít hátat Magyarországnak? A probléma komplex és valószínűleg nem kizárólag anyagiak kérdése, amivel mindenképpen komolyan foglalkozni kell.

A másik témakör a felsőfokú tanulmányok, az ismeretátadás és tanulás módjainak átalakulása. Gyakran hallani mostanában, hogy a Gutenberg galaxisnak immár örökre vége, a mai, ún. Y-generáció már nem olvas, ám erre nincs is szüksége, hiszen úgyis az interneten kommunikál, ahol minden ismeret könnyedén elérhető. Nos, ebben az állításban én személy szerint elsősorban nem azért kételkedem, mert még a nyomtatott könyveken nőttem fel. Ellenkezőleg, szerencsésnek érzem magam, hogy belekóstolhattam az internet nyújtotta végtelen kínálatba és megadatott, hogy egy-egy szakmai kérdést tanulmányozva az íróasztal mellől juthatok a szükséges információk birtokába. Az irodalmazás régen jóval fáradságosabb, nehézkesebb és keservesebb volt. Mégis, a gyakorlati képzés, a kontakt órák és az iskolateremtő tanár-egyéniségek ma talán fontosabbak, mint valaha: a végtelen információ-özön ugyanis nemcsak áldás, hanem átok is lehet, ha nincs, aki segít rendszerezni, a forrásokat kritikailag értékelni és megszűrni, kigyomlálni a tudatlan sarlatánok által fölrakott, ellenőrizetlen és tudománytalan anyagokat. Ezek ugyanis inkább megzavarják, semmint segítik a tanulást. Én tehát arra bíztatom a hallgatókat, hogy használják az e-learning módszereket, az írott és elektronikus forrásokat kellő mértékben kombinálva szerezzék meg az ismereteket. A tanács persze inkább egy évnyitóra illene, de ezzel talán azt is érzékeltetem, hogy a most végzősöket, PhD doktorokat visszavárjuk az Alma Mater falai közé – hallgatóként vagy oktatóként.

Végezetül ismételten sok sikert, eredményes szakmai életpályát és egyéni boldogságot kívánok minden végzősnek, továbbá gratulálok a kitüntetetteknek. Köszönöm, hogy meghallgattak.”

*

Az egyetem az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett minőségfejlesztési tevékenységére. A Gépészmérnöki Kar Gépipari Technológiai Intézete kidolgozta és bevezette az oktatás, kutatás-fejlesztés, műszaki szolgáltatás területére az ISO 9001:2008 minőségirányítási rendszert, melyet a német DEKRA Kft. tanúsított 2009 decemberében. 2011 augusztusában a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltárban sikerült megvalósítani az ISO 9001:2009 szabványkövetelmény szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását a könyvtári szolgáltatások területén. A tanúsítást a CertUnion Hungary Kft. végezte. Ezúttal az Állatorvos-tudományi Kar vezetett be oktatási, kutatási, klinikai gyógyítási munkája, valamint diagnosztikai és laboratóriumi szolgáltatásai területén az ISO 9001 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert. A tanúsítványt Szabó Mirtill, a CertUnion Hungary Tanúsító Kft. ügyvezetője adta át dr. Fodor László dékánnak. A rendszer kiépítése és alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kart az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége 2014-ben akkreditálja.

A FAO és a Vidékfejlesztési Minisztérium ösztöndíjával a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar angol nyelven indított Vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzésén a következő hallgatók szereztek diplomát: Hamid Ahmadi (Afganisztán), Bernard Kipngetich Bett (Kenya), Burmaa Dashbal (Mongólia), Mergia Muleta Etana (Etiópia), Mohammad Amin Mudaqiq (Afganisztán), Robert Kimathi Murungi (Kenya), Bao Thuy Nhung Nguyen (Vietnam), Thi Thu Thuy Nguyen (Vietnam), Shahzar Zadran Zadran (Afganisztán), Abebe Worku Zewde (Etiópia), Elnara Naghiyeva (Azerbajdzsán), Ramil Azmammadov (Azerbajdzsán). A jelenlévőknek dr. Villányi László, a kar dékánja adta át oklevelüket.

Csákiné dr. Michéli Erika rektorhelyettes a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar angol nyelven indított agrármérnök mesterképzésén végzetteknek adta át a diplomájukat. A végzett ösztöndíjasok a következők: Bresilla Betim (Koszovó), Cakaj Hajrullah (Koszovó), Ahmad Sear (Afganisztán), Besmil Mohammed Khalid (Afganisztán), Amutenya Megameno Ndategako (Namíbia), Nambambi Stefanus Niilonga (Namíbia), Nguyen Ngoc Son (Vietnam), Bui Xuan Hung (Vietnam) és Phan Quoc Nam, aki a Vietnam által biztosított Tra Vinh 100 ösztöndíjprogram keretében vett részt ugyanezen képzésben.

*

A Felsőoktatási Törvény felhatalmazása alapján a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság agrár-műszaki tudományok, állatorvosi tudományok, állattenyésztési tudományok, biológiai tudományok, gazdálkodás- és szervezéstudományok, környezettudományok, növénytermesztési- és kertészeti tudományok, és regionális tudományok tudományágakban ismerte el a Szent István Egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére vonatkozó jogosultságát. Doktori cselekményük alapján a következő hallgatók szereztek doktori címet.

Agrár-műszaki tudományok tudományágban: Ádám Béla, Földi László, Kerekes Zsuzsanna, Kicsiny Richárd, Magyar Zoltán

Állatorvosi tudományok tudományágban: Bódis Erika, Doszpoly Andor, Dunay Miklós Pál, Jakab Csaba, Kaján Győző, Palade Elena Alina, Pálmai Nimród, Schweitzer Nóra, Szmolka Annamária, Thuma Ákos

Állattenyésztési tudományok tudományágban: Bodzsár Nóra, Domokos Zoltán, Kótiné Seenger Julianna, Palatitz Péter, Pintér Ottó, Polgár Zsuzsanna

Biológiai tudományok tudományágban: Machon Attila, Péli Evelin Ramóna, Sasvári Zita

Gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágban: Anwar Klára, Baksa Adrienn, Bános Katalin,

Bedéné Szőke Éva, Bene Csaba, Budai Tímea, Harsányi Dávid, Jassó Katalin, Kapuszta Ágnes, Kassai Zsuzsanna, Kelle Veronika, Kollár Kitti, Konkoly Mihály, Kónya Edit, Mikulás Gábor, Miskolczi Mátyás, Molnár András, Molnár Attila István, Pálinkás Péter, Pólya Éva, Sipos Nikoletta, Somogyi Andrea, Szénásy Andrea, Tégla Imre, Törőné Dunay Anna, Vallyon Andrea, Veress Attila.

Környezettudományok tudományágban: Házi Judit, Horváth Márk, Kiss Tímea, Kovács Anikó, Mozsgai Katalin, Pottyondy Ákos, Szeder Balázs, Szegedi László, Zajácz Edit

Növénytermesztési- és kertészeti tudományok tudományágban: Beczner Farkas, Csorbainé Gógán Andrea, Katuláné Debreceni Diána, Lantos Ferenc, Magyarné Tábori Katalin, Micskei Györgyi, Molnár Stella, Orosz Szilvia, Rácz Ferenc Endre, Soltész Alexandra, Szabó Miklós, Szőke Csaba, Tarnawa Ákos,

Tóthné Zsubori Zsuzsanna, Veres Andrea

Regionális tudományok tudományágban: Goda Pál

A habilitációs eljárás során egyetemi vezető oktatói feladatokra való alkalmasság kinyilvánítására kerül sor. Ebben az évben 11 fő nyerte el a habilitált címet.

Agrár-műszaki tudományban: dr. Halász Györgyné, dr. Illés Zoltán.

Állatorvos-tudományban: dr. Hevesi Ákos, dr. Könyves László, dr. Mándoki Míra, dr. Pribenszky Csaba, dr. Vincze Zoltán

Biológiai tudományok területén: dr. Virágh Klára, dr. Emri Zsuzsanna

Gazdálkodás- és Szervezés tudományban: dr. Fehér János

Környezettudományok területén: dr. Czinkota Imre

*

A Szent István Egyetem Szenátusa Tiszteletbeli doktori címet adományozott dr. Enyedi György professor emeritus, akadémikusnak a GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézetben a regionális tudományterület magas szintű művelésében való részvételének, valamint a Regionális Tudományok Doktori Iskola megalakulásában végzett tevékenységének elismeréseként; dr. Csurgay Árpád István egyetemi tanár, akadémikusnak a Műszaki Tudományi Doktori Iskola képzési színvonalát megerősítő önzetlen és magas színvonalú tevékenységének egyetemi elismeréseként; valamint dr. Varga János egyetemi tanár, akadémikusnak az ÁOTK-n több évtizeden át az állatorvosi oktatás és kutatás területén kifejtett magas színvonalú tevékenységének egyetemi elismeréseként.

*

A Szent István Egyetemmel együtt született hagyomány a Szent István Előadás, amelyre az egyetem rektora ezúttal dr. G.-Tóth László egyetemi tanárt, az MTA Doktorát kérte fel. Az előadás Biomassza nagyüzemek a mélytengerben: felfedezés, feltárás, evolúciós és technológiai jelentőség címmel hangzott el.

*

Az ünnepi szenátusi ülés a Szent István Egyetem kitüntetéseinek átadásával folytatódott.

A Szenátus professor emeritus elismerő címet adományozott dr. Fehér István egyetemi tanárnak (GTK Marketing Intézet), dr. Tóth Tamás egyetemi tanárnak (GTK Társadalomtudományi Intézet), dr. M. Csizmadia Béla egyetemi tanárnak (GÉK Mechanika és Géptani Intézet), dr. Seidl Ambrus főiskolai tanárnak (YMÉK Épületszerkezetek Tanszék), dr. Izsáki Zoltán egyetemi tanárnak (GAEK Környezettudományi Intézet).

Szent István Egyetem Aranyérem kitüntetésben részesült dr. Szabó József Zsigmond egyetemi tanár (ÁOTK), dr. Simon Imre főiskolai docens (GAEK), dr. Douba Mohamad ügyvivő szakértő (Gödöllői Kollégiumok).

Szent István Egyetem Ezüstérem kitüntetésben részesült dr. Cseh Sándor egyetemi tanár (ÁOTK), Rakaczkiné dr. Tóth Katalin egyetemi docens (GTK), dr. Beke Jánosné ügyvivő szakértő, dr. Pálinkás Istvánné ügyvivő szakértő.

Egyetemi magántanári címet adományozott a Szenátus dr. Stefan Töpfer vezető kutatónak.

Az egyetem rektora címzetes egyetemi tanári címet adományozott dr. David Richard Davies igazgatónak, dr. Székács András mb. főigazgatónak, dr. Laczka Éva elnökhelyettesnek, dr. Coskun Can Aktan egyetemi tanárnak, dr. Simicskó István parlamenti államtitkárnak, dr. Horváth Pál főtanácsadónak.

A Szenátus Szent István Egyetem Babérkoszorú Arany fokozatot adományozott a következő munkatársaknak: dr. Bence Sándorné főiskolai docens (ABPK Gyermeknevelési és Módszertani Tanszék), Árpási Zoltán főiskolai tanársegéd (GAEK Társadalom és Vezetéstudományi Intézet), Koltai Lajos testnevelő tanár (GAEK Igazgatási Hivatal), Valkovszki Noémi Júlia főiskolai adjunktus (GAEK Környezettudományi Intézet), dr. Pataj Ildikó ügyvivő szakértő (GTK Kari Titkárság), dr. Bárczi Judit egyetemi docens (GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet), Urbánné Malomsoki Mónika tanszéki mérnök (GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet), dr. Gyenge Balázs egyetemi docens (GTK Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet), Koósné Török Erzsébet könyvtár főigazgató (Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár), dr. Bense László egyetemi docens (GÉK Mechanika és Géptani Intézet), Jilly Bertalanné igazgatási ügyintéző (GÉK Dékáni Hivatal), Kurják Zoltán egyetemi adjunktus (GÉK Folyamatmérnöki Intézet), dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens (MKK Állattudományi Alapok Intézet), Mérőné dr. Nótás Erika egyetemi docens (MKK Környezettudományi Intézet), dr. Heltai Miklós egyetemi docens (MKK Vadvilág Megőrzési Intézet), dr. Dede Károlyné főiskolai docens (YMÉK Épületszerkezetek Tanszék), dr. Ijjas György főiskolai docens (YMÉK Mechanika és Tartószerkezetek Tanszék), Szilvásiné Barabás Judit főiskolai docens (YMÉK Mechanika és Tartószerkezetek Tanszék), dr. Gajdos István mestertanár (YMÉK Településmérnöki és Építészeti Tanszék), Urbán Kálmánné igazgatási ügyintéző (Személyzeti osztály), Lajtos János kisegítő alkalmazott (Gödöllői Kollégiumok Igazgatósága), Lajos Mihály igazgató (Egyetemi Kiadó), Hajduné Belán Éva ügyvivő szakértő (Gazdasági Főigazgatóság Pénzügyi Osztály), Nagy Miklós ügyvivő szakértő (Gazdasági Főigazgatóság Beruházási és Üzemeltetési Igazgatóság), Kovácsné Hajdu Edit ügyvivő szakértő (Rektori Titkárság).

Az Egyetemi Szenátus Szent István Egyetem Babérkoszorú Ezüst Fokozatot adományozott a következő munkatársaknak: Szabóné Darócz Mária általános iskolai tanár (ABPK Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), Debreceni Tímea tanszéki előadó (ÁOTK Élelmiszerhigiéniai Tanszék), Gyurkovszky Mónika laboratóriumi asszisztens (ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék), Hajdu Katalin laboratóriumi asszisztens (ÁOTK Belgyógyászati Tanszék és Klinika), Halasi Teréz laboratóriumi asszisztens (ÁOTK Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék), Kölcseyné Balázs Mária főiskolai tanársegéd (GAEK Társadalom- és Vezetéstudományi Intézet, Otta Endre rendszergazda (GAEK Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet), Tóth Attiláné ügyvivő szakértő (GAEK Környezettudományi Intézet), Halmosi Tímea egyetemi adjunktus (GTK Pénzügyi és Számviteli Intézet), dr. Farkas Tibor egyetemi docens (GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet), dr. Mészáros Aranka egyetemi docens (GTK Társadalomtudományi Intézet), Katona Lászlóné igazgatási ügyintéző (GTK Kari Titkárság), Nagy István egyetemi tanársegéd (GÉK Mechanika és Géptani Intézet), Gergely Zoltán egyetemi tanársegéd (GÉK Folyamatmérnöki Intézet), Somogyi Ferenc tudományos segédmunkatárs (GÉK Matematikai és Informatikai Intézet), Kiss Katalin gazdasági ügyintéző (MKK Vadvilág Megőrzési Intézet), Lehoczki Zsuzsanna ügyvivő szakértő (MKK Dékáni Hivatal), Somorjai László főiskolai adjunktus (YMÉK Ábrázolás és Számítástechnika Tanszék), Leczovics Péterné adminisztrátor (YMÉK Tanulmányi Osztály), Huszárné Nagy Mária gazdasági ügyintéző (YMÉK Gazdasági Igazgatóság), Filyó Györgyné tanszéki titkár (YMÉK Műszaki Alaptárgyi Tanszék), Macsinka Klára adjunktus (YMÉK Közmű- és Mélyépítési Tanszék), Vámos Krisztina testnevelő tanár (YMÉK Testnevelési Csoport), Dombi József műszaki tanár (YMÉK Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet), dr. Battay Márton ügyvivő szakértő, jogász (Főtitkári Titkárság), Lázár Orsolya igazgatási ügyintéző (Főtitkári Titkárság), Klenovszki Józsefné kisegítő alkalmazott (Gödöllői Kollégiumok Igazgatósága), Raska Gábor igazgató (Gödöllői Kollégiumok Igazgatósága), Berla Lászlóné bérszámfejtő (Gazdasági Főigazgatóság Bérgazdálkodási Osztály), Bezák Ferenc vagyonőr (Gazdasági Főigazgatóság Rendészeti Osztály).

A Szenátus Szent István Egyetem Babérkoszorú Hallgatói Fokozatot adományozott a következő hallgatóknak: Birnbaum Helga (Gödöllői Kollégiumi Tanács), Lankó Anita (GTK), Berta Kinga Manuéla (MKK), Majoros Ádám (ABPK), Bobály György (GAEK), Tuza Róbert (YMÉK).

A rektora Pro Negotio Universitatis kitüntetést adományozott a következő kollégáknak: dr. Schuster Zoltán kerületi állatorvos, dr. Konc János főorvos, dr. Mátray Árpád ügyvezető, dr. Papp László.

A Szent István Egyetem Főtanácsos elismerő címben részesül Sinka Róbert ügyvivő szakértő (KDKL), Szikura Jánosné bérszámfejtő (Gazdasági Főigazgatóság Bérgazdálkodási Osztály), Tormáné Turai Anita ügyvivő szakértő (Gazdasági Főigazgatóság Számviteli Főosztály).

A Szent István Egyetem Tanácsos elismerő címben részesül: Csernich Sándorné ügyvivő szakértő (MKK Dékáni Hivatal).

A Szent István Egyetem Főmunkatárs elismerő címben részesül Gyarmati Gábor technikus (Informatikai Központ), Madarász Miklós ügyvivő szakértő (Informatikai Központ), Horváthné Tóth Tünde titkárnő (GAEK).

Az Emberi Erőforrások Minisztere Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett kitüntetésben részesítette dr. Puskás Jánost, a GAEK egyetemi docensét, dékánt, dr. Virág Sándor főiskolai tanárt (GAEK Műszaki Intézet), dr. Kozári József egyetemi docenst (GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet), dr. Seres István egyetemi docenst (GÉK Környezetipari Rendszerek Intézet), dr. Petróczki Károly egyetemi docenst (GÉK Folyamatmérnöki Intézet), dr. Bálint Julianna főiskolai tanárt (YMÉK Műszaki Alaptárgyi Tanszék), dr. Szakál Béla főiskolai tanárt (YMÉK Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet), Keszeyné dr. Say Emma egyetemi docenst (YMÉK Közmű- és Mélyépítési Tanszék).

Az Emberi Erőforrások Minisztere pedagógusnap alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetést adományozott a következő kollégáknak: dr. Szabó József egyetemi adjunktus (GÉK Dékáni Hivatal), dr. Horváth Ágnes egyetemi docens (GTK Marketing Intézet).